Egy alkotmányjogász az alkotmányosság ellen

„Nyilvántartanak. Nyilván tartanak tőlem.” Kontroll Csoport, 1983

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász gyakori közszereplő. A tájékozatlan átlagpolgár, ha hallja Lomnicit a Kossuth rádión nyilatkozni, azt gondolhatja, hogy nohát, ez biztos nagyon okos ember, alkotmányjogász, érdemes a véleményére odafigyelni. Nomen est omen, egy erkölcsi hegycsúcs képét mutatja. Ritkán említik, hogy egyúttal a CÖF szóvivője is, így általában az a látszat keletkezik, hogy független szereplő, még inkább érdemes meghallgatni. Felelőssége ezért igen nagy.

Lomnici Zoltán
f
otó: MTI

Annál sajnálatosabb, hogy tekintélyét éppen az emberi jogok korlátozása érdekében, sőt az emberi méltóság és az alkotmányosság sérelmére veti latba. Az utóbbi hónapokban a terroristaveszély kapcsán kérdezték legtöbbször. Kezdeti apró, alig észrevehető csúsztatásai után egyre szélsőségesebb véleményeket enged meg magának, és ezzel alapjaiban támadja közös európai morális és szellemi értékeinket, különösen, ha a kereszténység talaján állva vizsgáljuk kijelentéseit. Kijelenthetjük, hogy ifj. Lomnici Zoltán ma azon erők érdekét szolgálja, akik elfoglalva az USA által uralt gazdasági világhatalom kulcspozícióit, az egész emberi civilizáció számára jelentenek veszélyt.

Vádoljuk Lomnici Zoltánt félelemkeltéssel, továbbá a szabadságjogok és az általános emberi jogok elleni propaganda folytatásával. Vádjainkat Lomnici nyilatkozataival támasztjuk alá.

1. „Nemzetbiztonsági szempontból mélyen felelőtlennek mondható a liberális jogvédő szervezetek ilyen és hasonló hozzáállása. Láthatjuk, hogy még a felvilágosodás, az emberi jogok két olyan szülőhazájában is, mint Franciaország és az Egyesült Államok, szükség esetén – ha a törvényhozó szerint a nemzet érdeke úgy kívánja – zárójelbe lehet tenni egyes alapjogokat.” idézet L.Z-től.
Hirosima, Nagaszaki, Vietnam, továbbá az összes olyan helyi konfliktus után, melynek kirobbantásában az USA kulcsszerepet játszott, beleértve id. Bush és a Bin Laden család kapcsolatát, az al-Kaida létrejöttét, az iraki háború történetét, az Iszlám állam létrejöttét és végül a mai napig üzemelő Guantánamo-i fogolytábor létét, továbbá a kínzást, mint az USA hadserege és a CIA bevett gyakorlatát, nehéz lenne ma kijelenteni, hogy az USA az emberi jogok szülőhazája. Épp ellenkezőleg. De idézzünk egy amerikait. Paul Craig Roberts közgazdász, Reagan gazdaságpolitikájának kulcsembere, a Wall Street Journal korábbi társszerkesztője, az USA Gazdaságpolitikai Kincstárának miniszterhelyettese írja 2014-ben:
„Ha az USA azonos az alkotmánnyal, mely valaha az Egyesült Államok volt, akkor az nem létezik többé. Egy másféle entitás foglalta el annak a helyét. (…) Európa meghalt az Európai Unióval, mely megköveteli az összes tagország szuverenitásának megszüntetését. (…) A nyugati civilizáció egy csontváz. Még áll, csupaszon, de nincs élet benne. A szabadság vére elhagyta.”

2. A párizsi merényletek után a magyar kormány 2016 januárjában titkos alkotmánymódosítást készített elő. A tervezetet 30 évre titkosították, tartalmát csak az ötpárti egyeztetésben résztvevő képviselők ismerhették. Aki megsérti a titoktartást, három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Novák Előd jobbikos képviselő felvállalta a 3 év kockázatát, és nyilvánosságra hozta a tervezet teljes szövegét, mert úgy gondolta, a népnek joga van tudni róla. Az egyeztetés ezt követően már a nyilvánosság előtt folytatódott.
A szöveg terrorveszély esetén feljogosítja a kormányt szükségállapot kihirdetésére, az internetforgalom, postai forgalom leállítására, a határok lezárására, kijárási tilalomra, egyének vagyonának lefoglalására, gyülekezés betiltására, lakosság kitelepítésére, stb. Nem definiálja azonban a terrorveszély feltételeit, tehát a kormány „bemondásra” veszélyhelyzetet hirdethetne, és 60 napos időtartamra szabad kezet kapna a kényszerintézkedések alkalmazásában.
A kialakuló vita gyorsan politikai adok-kapokká süllyedt, elfelejtődött az eredeti kérdés: miért van szükség a titkosításra egy alkotmánymódosítás esetében, valamint miként és ki hivatott meghatározni a terrorveszély fennállását, és átterelődött a diskurzus annak vitatására, amit senki sem vitat: terror- vagy háborús veszély esetén indokoltak lehetnek bizonyos átmeneti korlátozások. Mint alkotmányjogásznak, Lomnicinek lett volna lehetősége a valós kockázatokat feltárni, az emberi jogokat és a méltóságot illetően. Nem tette. Helyette ő volt az, aki a Kossuth rádióban a Patriot Act-ot mint követendő példát említette Magyarország számára. Az átlagpolgár félelmére épített propaganda veszélyes fegyver. Lomnici úgy vezette be a magyar közbeszédbe a Patriot Act fogalmát, , hogy hallgatóságának 99 %-a nem tudja, mi rejlik a kifejezés mögött. Nézzünk utána: mi is a Patriot Act?
A törvényt 2001. október 23-án hozták, egy hónappal a szeptember 11-i merényletek után. Ellenzői a törvény következő rendelkezéseivel kapcsolatban fogalmazták meg kritikájukat:
– felhatalmazás bevándorlók bírósági ítélet nélküli letartóztatására;
– házkutatási engedély lakásokra vagy cégekre a tulajdonos vagy a birtokos tudta és beleegyezése nélkül;
– az FBI felhatalmazása telefon, e-mail és pénzügyi dokumentumok nyomozására ügyészségi határozat nélkül;
– bizonyos hatóságok számára hozzáférés cégek könyveléséhez és pénzügyi dokumentumaihoz.
Életbe lépése óta több szövetségi bírósági ítélet szerint számos rendelkezése alkotmányellenesnek bizonyult. A törvény ideiglenesnek lett szánva, 2005. december 31-ig. Ellenzői a határidő közeledtével az érvénytelenítést szorgalmazták, támogatói a meghosszabbított hatályt. Hosszas vita után, melynek során a Szenátus részéről több intézkedést a szabadságjogok védelme érdekében visszavontak volna, George W. Bush győzött, és 2006. március 9-10-én az intézkedések többségét érvényben hagyva törvénybe iktatta azokat.
Biztos, hogy erre van ma Magyarországnak szüksége?

3. Lomnici a titkosított alaptörvény-módosítás megakadályozása kapcsán az ellenzéket obstrukcióval vádolta. Lomnici – jogász létére – súlyosan csúsztat. Az obstrukció azt jelenti, hogy az ellenzék, vagy a karzaton ülő közönség zajkeltéssel, vagy paradicsomdobálással megzavarja a törvényhozás munkáját, ha úgy érzi, nincs más eszköze egy döntés megakadályozására. Az obstrukció – ha az történt volna – nem tilos. El kell viselni. Helmuth Kohl elviselte. Letörölte zakóját, és folytatta. Ez is a demokrácia része. Obstrukciónak nevezni azonban azt, ha egy képviselő lelkiismerete szerint cselekedve nyilvánosságra hoz egy tényt, ami által egy alkotmányellenes tettnek veszi elejét, rágalom, hazugság. Ha obstrukciónak számít az, ha valaki azt végzi, ami a dolga: képviseli választóit és védi a demokrácia szabályait, akkor itt a jogállam alapjai inognak meg. Ha egy zugfirkász mond ilyesmit, az ember legyint. Ha egy alkotmányjogász mond ilyesmit, az megengedhetetlen. Még akkor is, ha Magyarországon ma ez senkinek sem tűnik fel.

4. A brüsszeli merénylet után Lomnici még ennél is továbbment. „Ortodox liberális szemléletnek” tekinti a szabadságjogok védelmét. Szögezzük le ismét: minden parlamenti párt, aki a kormány terrorveszély miatt bevezetendő szükségintézkedéseit kritikával illette, egyetértett azzal, hogy szükségintézkedésekre szükség van, terror-, vagy háborús veszély esetén. Amivel nem értettek egyet, az
ad 1. az alaptörvény módosításának titkossága
ad 2. a kormánynak adandó szabad mandátum feltételeinek tisztázatlansága,
ad 3. az, hogy ha a szükséges intézkedésekre a mai létező törvények is megfelelő lehetőséget adnak, miért van szükség alaptörvény módosítása?
Lomnici kijelentése értelmében szélsőséges (liberális), ortodox, maradi mindaz, aki ellenzi a szabadságjogok túlzó korlátozását a terrorveszélyre hivatkozva. A liberális jelző különösen abszurd, hiszen éppen Novák Előd volt az, aki a titkosított alaptörvény-módosítás szándékát a nyilvánosság előtt felfedte, mert képviselőként komolyan vette a népszuverenitást.
Lomnici ezúttal még tovább ment: a Patriot Act után követendő példaként említette a Freedom Act nevű törvényt, amit lex Guantánamo-nak nevezett. Tisztázzuk, mit is népszerűsít Lomnici?
A Freedom Act nevű törvényt 2015. június 2-án léptették életbe, s mint ilyen, módosított formában helyreállította a Patriot Act különböző intézkedéseit, mely épp az előtte való nap vesztette hatályát. A törvény új korlátokat állít az USA állampolgáraitól származó telekommunikációs metaadatok tömeges gyűjtése elé az amerikai hírszerző ügynökségek számára, beleértve az NSA-t (National Security Agency). A módosításokat Edward Snowden kiszivárogtatásai hatására kellett végrehajtani. A látszat ellenére – mint kritikák megfogalmazták – a tömeges megfigyelés folytatódott, egy másik törvény (Foreign Intelligence Surveillance Act – FISA – 702. bekezdése) alapján. Nem sikerült igazolni, hogy az intézkedések megakadályoztak volna nagyszámú terrorista összeesküvést, ellenben a hatóságok bizonyítottan félrehasználták a törvényt, túllépve annak szándékán.
A Freedom Act gyakorlatilag az eleve ideiglenesnek szánt, majd meghosszabbított érvényű Patriot Act-ot 2019-ig érvényben hagyja, a tömeges megfigyelést pedig a FISA 702 alapján 2017 végéig zavartalanul folytathatják.
A Guantánamói fogolytábor működtetésével az USA aláíróként megsértette az Emberi Jogok Amerikai Nyilatkozatának illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának több cikkelyét. A tábort Obama választási ígéreteivel szemben a mai napig működtetik.

5. Érdemes összevetni Lomnici viselkedését Sólyom László volt köztársasági elnökével. Sólyom a jogi egyetem professzori székéből, nemzetközileg elismert tudósként lett az Alkotmánybíróság elnökének választva. Ő volt az első – és reméljük, nem az utolsó – köztársasági elnök, akit civil kezdeményezésre jelöltek elnöknek. Emlékezetes Sólyom azon kijelentése, hogy addig nem lép az USA földjére, amíg tőle biometrikus útlevelet kérnek. Mint alkotmányjogász tisztában volt vele, hogy a biometrikus útlevéllel az USA a területére lépni kívánó valamennyi személyt rabosítja. Ezt magánszemélyként bárki nehezményezheti, méltatlankodása súlytalan marad. Ha ezt egy köztársasági elnök teszi, az bátor kiállás. Sólyom László bátor volt, kiállt európai értékrendünk és az emberi méltóság mellett.

Emberi jogok nyilatkozata
fotó: internet

Lomnici viszont éppen az ellenkező irányba fejt ki propagandát: a Patriot Act és Freedom Act magyarországi változatának bevezetése mellett tör lándzsát.
Vajon merrefelé haladunk, ha követjük Lomnici tanácsait?
Egy olyan világ felé, ahol Edward Snowdenre és a hasonlókra, akik a törvénytelen megfigyelésekre felhívják a közvélemény figyelmét, megfigyelés, börtön vagy kivégzés vár?
Egy olyan világ felé, ahol mindenkit korlátlanul megfigyelhetnek, megfoszthatnak szabad gyülekezési és vélemény-nyilvánítási jogától, továbbá számos más szabadságjogától, épp azoktól, melyeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata azért rögzít, hogy megelőzhető legyen az önkényuralmi rendszerek kialakulása.

A fentiek alapján követeljük, hogy ifj. Lomnici Zoltán távozzon a közéletből, ne mérgezze a közbeszédet civilizációellenes kijelentéseivel.
Ertsey Attila

Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata

Share
ÉLŐhír © 2016 Frontier Theme