Abszurdisztáni levelek – Első levél

Rózsadombi „kérges tenyerű gazdák” – avagy földjüktől 50 km-re lakó „helybeli földművesek”?

A hír:

A 2015 végén megtartott Fejér megyei földárveréseken – a már nem meglepő módon élen végzett Felcsút és Székesfehérvár mögött – Budapest bronzérmet szerzett. A „Földet a gazdáknak!” program keretében fővárosi nyertes árverezők „helybeli földművesként” vásároltak meg nagyrészt a Velencei tó környékén, lakhelyüktől 50-70 km távolságra közel 1.100 hektár – ha tetszik 1.500 átlagos  futballpályányi – mezőgazdasági területet állami tulajdonú, közös nemzeti földvagyonunkból. Mert „a föld azé legyen, aki megműveli!”

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A tények:

A hír igaz. Íme, a tényadatok, amelyek azt mutatják meg, hogy a Fejér megyei földekből hol, milyen távolságról, mennyit és mennyiért vásároltak „helyben lakó földművesként” az NFA hivatalos eredményközlő hirdetményeiben budapesti lakcímmel szereplő, nyertes árverezők?

A nyertes árverezők lakcíme[1] Megjegyzés A birtoktest fekvése szerinti település A birtoktest
neve távolsága a lakcímtől (km) területe (ha) vételára (mFt)
1025 Budapest Szikla utca Buda, II. kerület, Rózsadomb teteje Velence 50 233,3 387,0
1112 Budapest Bodajk utca Buda, XI. kerület, Sas hegy, családi házas Zichyújfalu 58 203,6 346,7
1048 Budapest Csíksomlyó u. Pest, IV. kerület, Káposztásmegyeri lakótelep Baracska 56 67,1 97,4
1141 Budapest Kalocsai utca Pest, XIV. kerület, Zugló, családi házas Ercsi 46 42,6 25,6
1147 Budapest Lovász utca Pest, XIV. kerület, Zugló, kertes, sorházas,

(két nyertes árverező testvér)

Gárdony (5x) 60 261,3 270,2
Pusztaszabolcs 67 35,6 41,8
Zichyújfalu 69 237,9 328,0
Átlag/összesen 59 1.081,4 1.496,7

A tények alapján kétségtelenül hivatalos magyarázatra szorul és valószínűleg nem könnyű belátni, hogy pl.:

  • a főváros lakói miként minősülhettek a Velencei tó környékén, lakhelyüktől 50-70 km-es távolságban „helyben lakó földműves gazdának”, miközben a kormányhatározat – a magyar nyelv szabályai szerint már egyébként is abszurd módon – a földterület 20 km-es körzetében minősíti az árverezőket „helybelinek” és ezzel szerzőképesnek;
  • miként fogják a megszerzett 11 db – közel 1.100 ha összterületű, 2018-ban illetve egy esetben 2029-ben lejáró bérleti szerződésű – birtoktestet, közúton átlagosan 60 km-es távolságból, a Rózsadombról, Sashegyről, Zuglóból vagy éppen a Káposztásmegyeri lakótelepről, Baracskán, Ercsiben, Gárdonyban, Pusztaszabolcson, Velencén vagy éppen Zichyújfaluban – a kormányzati lózungnak megfelelően – maguk megművelni;
  • a fenti „családi gazdák”, az 5 nyertes érdekeltség árverezői miként tudtak mezőgazdasági tevékenységükből (vagy ha nem abból, akkor miből tudtak) közel 1,5 milliárd – fejenként mintegy 300 millió – Ft-ot földvásárlásra „félretenni”;
  • az ilyen kérdéseknél – általában gúnyos, sejtelmes mosollyal – bejelentett „családi összefogás” esetén a családnak honnan származik a több százmilliós befektetéshez szükséges forrásfedezete?
  • ha pedig hitelből vásárolnák a földet, mi vagy milyen jövedelem biztosítja ilyen mértékű hitelképességüket, és miként, milyen rendkívüli – a jelenlegi szintet messze meghaladó – jövedelmezőségű mezőgazdasági tevékenységből gondolják a törlesztő részleteket kigazdálkodni?

De ne legyünk igazságtalanok, és ne adjunk alapot – a problémát felvetőket „város-vidék konfliktus-szítással” vádoló – várható kormányzati propagandához. Természetesen nem csupán a Budapestiek körében találunk furcsa, vagy legalábbis meglepőnek tűnő Fejér megyei vásárlásokat, ahol a lakhely és a megszerzett – gyakorta hatalmas, akár több száz hektáros – földterület közti távolság messze meghaladja nemcsak a kormányhatározatban rögzített 20 km-t, de az 50, sőt több esetben a 100 km-t is. Nézzünk erre egy hasonló nagyságú vidéki merítést, néhány vidéki példát is.

A nyertes árverezők lakcíme Megjegyzés A birtoktest fekvése szerinti település A birtoktest
neve távolsága a lakcímtől (km) területe (ha) vételára (mFt)
2040 Budaörs Szőlő köz Beépítetlen, elhanyagolt, üres telek Mátyásdomb 101 77,6 229,8
2045 Törökbálint Liget utca Kertes, több szintes, elegáns családi ház Polgárdi 70 21,1 50,2
2051 Biatorbágy Hámori I. utca Kertes, több szintes, új családi ház Sárosd 75 39,5 31,5
Szabadegyháza 66 167,2 196,7
2840 Oroszlány Népek barátsága Lakótelepi panelház, 10. emelet Gárdony 53 37,3 35,3
Pusztaszabolcs 60 112,5 209,6
Zichyújfalu 63 10,6 2,3
8200 Veszprém Deák Ferenc út. Emeletes társasházi lakás a Vár alatt Pusztaszabolcs 98 277,9 421,3
Szabadegyháza 87 232,1 295,9
8220 Balatonalmádi Dózsa utca Panorámás, ősparkos telken álló kúria Zichyújfalu 78 109,4 192,4
8229 Paloznak Vadrózsa utca Panorámás, tornácos, parasztház jellegű, új kúria Pusztaszabolcs 100 166,8 310,7
Seregélyes 78 86,0 53,1
Szabadegyháza 89 17,1 39,2
Átlag/összesen 78 1.355,1 2.068,0

A tények értékelése:

Nincs ebben semmi meglepő! Az „unortodox magyar modellnek” köszönhetően az egy főre, vagy stílusosabban az egy hektár mezőgazdasági területre jutó „távolsági földművesek” számát tekintve valóban szélsebesen körözzük le Európát. Mert bizonyára itt is igaz, hogy „Magyarország jobban teljesít!” és „A magyar reformok működnek!” Mivel pedig – az agymosó propaganda szabályai szerint – valaminek minden nap meg kell haladnia a korábbit, ezért most – a propagandaminiszterrel és Szilágyi Bélával együtt – örömmel jelenthetjük, hogy a „távföldműves-sűrűség” ez év januárjára többszörösen meghaladta az előző év azonos időszakának értékét, sőt az európai átlagértéket is.

Ráadásul itt nem egyedi esetekről, hanem tömeges és szignifikáns változásokról van szó. A hivatalos adatok összegzése alapján szögezzük le a tényt: a Fejér megyében első lépcsőben elárverezett 17.072 hektár állami földterületből nem kevesebb, mint 4.753 hektárt, 28,7%-ot! a birtoktesttől 25 km vagy annál nagyobb – akár 100 km-t is elérő vagy azt meghaladó – távolságban lakó nyertes licitálók szereztek meg! Egy birtoktest átlagos területnagysága ebben a körben 115 hektár, átlagára pedig 180 millió Ft volt. Miután azonban egy nyertes árverező átlagosan 1,7 db birtoktestet vásárolt, így az egy árverezőre jutó terület meghaladja a 190 hektárt, a nyertes árajánlat pedig a 300 millió Ft-ot is.

A mai mezőgazdasági jövedelmi viszonyok között egy ekkora összeget a családi gazdaságok, a gazdálkodó családok nem tudnak földvásárlásra fordítani. Nem meglepő tehát, hogy a valóban helyben élő, gazdálkodó családok használható méretű birtoktestek megvásárlásának a közelébe sem jutottak, az árverező, licitáló külső tőkeerő a föld közelébe sem engedte őket. Márpedig ha a spekuláns tőke szerzi meg ezt a nemzetbiztonsági jelentőségű, stratégiai erőforrásunkat, akkor nem csak a gazdatársadalom és a vidék, de mindannyiunk élelmezési, élelmiszer- és környezetbiztonsága, a helyi gazdaság és társadalom stabilitása kerül végveszélybe.

Amit tenni kell(ene) és lehet(ne):

Meg kell állítanunk a közjó szolgálatára rendelt, állami tulajdonban lévő, közös nemzeti földvagyonunk kiárusítását, aminek lehetőségét a Mezőhegyesen lefolytatott árverések semmissé nyilvánítása világosan bizonyítja. Ezt az akaratnyilvánító népszavazás is kikényszerítheti.

Közvetlen teendőként pedig mindezen esetekben pereket kell(ene) indítani, hogy a jogsértéseket bíróságok mondhassák ki. (Ezt egy ember maga, véges élethosszal és energiával nem tudja elvégezni, amivel a kormányzat intézkedései megtervezésénél tudatosan, előre számol is.) Vagyonosodási vizsgálatokra van továbbá szükség annak kiderítésére, hogy a több százmilliós vásárlások fedezete honnan származik. Ezt – ha „családi összefogásra” történik a hivatkozás – a családra is ki kell terjeszteni.

 

Gödöllő, 2016. március 15.

Ángyán József

 

[1]A név-, pontos lakcím- és egyéb adatok a levélírónál elérhetők, de hamarosan megjelenő újabb földügyi jelentésében is megtalálhatók lesznek.

Share
ÉLŐhír © 2016 Frontier Theme