Pillanatképek a valóságról

Tisztességes, de naiv emberként hozzá fogsz pályázatot írni, mert tudod, hogy mit kell, és mit akarsz tenni. Hogy mire van szüksége a környezetedben élő vidéki embereknek – mert egyszerűen segíteni szeretnél. És nem azért, mert pénzt akarsz szerezni. Hozzáfogsz te magad a pályázatíráshoz, mert eleged van abból, hogy a tűzhöz közel levő, kapcsolataikkal, sőt tulajdonosi viszonyaikkal igen magasra kötődő cégek biztos befutó ajánlatait elfogadd a pályázat benyújtásához (egyébként a szakmai részét akkor is te dolgozod ki…). Mert gátlástalanságukkal már ott tartanak, hogy az elnyert „támogatás” 65%-ára tartanak igényt.

Hozzáfogsz tehát a pályázat megírásához felkészülten, minden részletét alaposan átolvasva a kiírásnak és az összes segédletének. Ismered a technikai buktatókat, tudod kezelni a rejtélyes kitöltő programot is. Minden hibaüzenetet kiküszöbölsz, megoldod a legnehezebb részét is a tervezésnek: a költségvetést. És kész a projekt, kész a pályázati csomag, beküldöd on-line, még határidőn belül. Sőt lehetőleg az első lehetséges napon, mert hátha utólag kitalálják, hogy csak az első napon beérkezetteket fogadják el és bírálják el. Volt már erre is példa.

Aztán vársz. Várod a döntést és legbelül reménykedsz, hogy hátha most nem történik meg az, ami már évek óta történik veled és körülötted, hogy nem nyersz, mert nincsenek kapcsolataid, vagy mert nem éltél a kapcsolati lehetőségekkel.

És egyszer csak a legváratlanabb pillanatban jön az értesítés – személyhez köthető aláírás nélkül, nincs telefonszám, nincs e-mail cím, csak a határozott, de személytelen döntés, mely szerint elutasítanak. Nem azért, mert rossz a programod, az elképzelésed. Valószínűleg addig el sem jutnak a „bírálók”, hogy elolvassák a munkádat.

fuggony

És most éppen mivel utasítanak el? Érdemes idézni:  A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 13.2. b) pontjában, valamint a Felhívás 4.4 „Kiválasztási kritériumok és a kiválasztási eljárásrend” cím 1. b) pontjában rögzített, nem hiánypótoltatható jogosultsági feltételnek való megfelelés nem állapítható meg, mivel a támogatási kérelem részét képező átláthatósági nyilatkozat hibás. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján a törvény erejénél fogva átlátható szervezetek körébe kizárólag a 3. § (1) 1. a) pontja szerinti szervezetek tartoznak.

A fentiek értelmében és a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014 (11.05) Kormányrendelet 60. § (4) bekezdése alapján támogatási kérelme elutasításra került.”

Tisztességes, de naiv emberként megpróbálod kibogozni az idézett paragrafusok jelentéstartalmát. Amiből egy azonnal világossá válik számodra, hogy van egy törvény, ami az átláthatóságról szól, és aminek a szervezeted tökéletesen megfelel. De amit egy vagy több kormányrendelet melléklete „pontosít”, és ami alapján a szervezeted mégsem minősül átláthatónak. Ügyvédhez kell fordulnod, hogy mint egyszerű pályázó megértsd, mit is mondanak neked nem világosan és nem átláthatóan az ítélkezők. Végül az derül ki, hogy szerintük elmulasztottál kitölteni egy nyilatkozatot.

És mi a valóság? Amikor töltötted ki az adatlapot, mindjárt az első oldalon a kitöltő program alapján megadtad a legördülő menüsorból a szervezeted alapítványi jogi formáját. Ezt követően a kitöltő program azonnal azt közölte veled, hogy a törvény erejénél fogva átlátható a szervezeted.

Mégis megjelent a rendszerben az átláthatósági nyilatkozat űrlapja, hogy töltsd ki. Megtetted, de hibaüzenetként azt közölte veled a rendszer, hogy nem kell kitölteni a vonatkozó törvény miatt az űrlapot, és nem is fogadta el a továbbiakat.

Tehát nem tudtál mást tenni, mint a kitöltő program utasításait elfogadva továbbléptél az adatlapon – amit engedett is a rendszer (pályázatírók jól tudják, hogy hibaüzenet feloldása nélkül nem lehet továbblépni, vagy lezárni egy elektronikus adatlapot). Vagyis nem tudhattad még azt sem, hogy hibázol.

Mert a törvényt magát ismerve tudod, hogy alapítványként átláthatóak vagytok. És ez is minden szándékod. Ezért választottad munkád hátteréhez ezt a jogi formát.

Kivéve a döntéshozókat. Ők nem tudják, mi az átláthatóság. Minden mondatuk erről tanúskodik. És nem is akarnak átláthatóak lenni.

Magyarországon vagyunk, 2016 márciusában.  Amikor arra készülnek az emberek, hogy megemlékezzenek a 48-as lánglelkű márciusi ifjakról.

Szabadság, egyenlőség, testvériség! – ugyan hol vannak ezek ma Magyarországon?

Talpra magyar!

MM

 

(fotó forrása: internet)

Share
ÉLŐhír © 2016 Frontier Theme